Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Erdélyi Napló
Anul şi data apariţiei: 11.05.2006
Tematica: legea minorităţilor naţionale
Categoria articolului: editoriale
Autorul articolului: Makkay József
Titlul articolului: Halott a kormánykoalíció
Numărul fotografiilor: 0
Acces online: https://www.hhrf.org/erdelyinaplo/archivum.php?id_lapszam=194


       Az elmúlt bő egy héten ismét megerősödött a román hatalom régóta közismert álláspontja a kisebbségekkel, elsősorban a romániai magyarsággal szemben: bőségesen el vagyunk látva mindenféle joggal, többről, bármiféle autonómiáról tehát szó sem lehet. Ezt maga Traian Băsescu államfő jelentette ki Gáll Kinga európai parlamenti néppárti képviselőnek, aki Bukarestben a romániai magyarság autonómiatörekvésének ügyében kilincselt. Mint várható volt, eredmény nélkül. Băsescu nem rejti véka alá saját és a román kormánykoalíciós pártok ellenszenvét a kisebbségi törvénnyel szemben, amelyről tanítványa, Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke egyenesen azt állította, hogy előírásai európai kísérleti teleppé tennék Romániát kisebbségi ügyekben. De ugyanezt állítja a Konzervatív Párt elnöke, Dan Voiculescu is, és kizártnak tartja a kisebbségi törvény parlamenti megszavazását.

      Ha úgy tetszik, az erdélyi magyarság szempontjából a koalíció a múlt héten ismét meghalt, most talán végérvényesen. A megjelenése óta folyamatosan védekező állásba kényszerített kisebbségi törvénynek gyakorlatilag vége, az RMDSZ némely politikusának interjús hurráoptimizmusától eltekintve a mai koalícióban senki nem gondolja komolyan elfogadását.
      Ha az RMDSZ valóban a romániai magyarság érdekérvényesítését szolgálná, ezek után fellélegezhetnénk: a koalícióból emelt fővel lehetne távozni, hiszen a magyarság kívánsága nem teljesült, és remény sincs teljesülésére. Az RMDSZ kivonulásával kártyavárként omolna össze a kormány, meghirdethetnék az előrehozott választásokat, a magyarság számára pedig Brüsszelben folytatódhatna a hatékonyabb lobbyzás. Gáll Kinga szóvá is tette Bukarestben, hogy az RMDSZ kormányzati részvétele nem garancia a kisebbségi jogok kiharcolására. A naponta megismétlődő koalíciós és államelnöki támadások után valóban nem az. Régóta zsákutca, amelynek nagyjából annyi haszna van, hogy néhány száz romániai magyar jól fizető álláshoz jutott a közigazgatásban, a csúcson levő magyar politikusok pedig a román elithez képest tízéves késéssel ugyan, de hozzáláthattak saját villáik megépítéséhez.
      Végül is mi bajunk azzal, hogy vannak magyar újgazdagok? Ha a román államot 16 év óta a román politikusok, a gyanús gyorsasággal meggazdagodott üzletemberek, a régi kommunista és szekus elit különféle státusokba került emberei minden lehetséges módon megkurtítják, miért ne lenne közöttük néhány magyar is? Ezek a szellemes kérdések nem tőlem származnak. Néhány évvel ezelőtt egy RMDSZ-es politikus szegezte nekem őket, amikor előző munkahelyemen, a napilapnál egy internetes újsággal közösen éppen azon ügyködtünk, hogy az erdélyi magyar közéleti személyiségeket megszólaltató interjúsorozatban (amelynek kérdéseit olvasók tették fel) Verestóy Attila is megnyilatkozzék. A több tucat olvasói kérdés elolvasása után Verestóy minden bizonnyal dührohamot kapott, mert nem akart válaszolni megkeresésünkre. (Szinte minden kérdés feltételezett szekuritátés múltjára és jelentős vagyonának eredetére vonatkozott.) Akkori méltatlankodásomra egy nem túl magas beosztású RMDSZ-hivatalnok oktatott ki, mondván, hogy nekünk is alkalmazkodnunk kell a „romániai realitásokhoz”.
      Azóta jó pár év múlt el erdélyi magyar közéletünk fölött, a helyzet azonban mit sem változott. Pontosabban: ma már tökéletesen tudunk alkalmazkodni a balkáni politizálás módszereihez, miközben teljesen feladjuk saját törekvéseinket.
      Szerencsére a román újságírói társadalom nem annyira szemérmes és önmegtartóztató, mint a romániai magyar. A román lapok saját politikusaik viselt dolgainak kiteregetésével párhuzamosan, hála istennek, nem kímélik a magyarokat sem. Ha ma egy romániai magyar újságolvasó őszinte véleményt akar az RMDSZ-ről, s tényfeltáró riportot, háttéranyagot olvasna a magyar politikusok és újgazdag üzletemberek viselt dolgairól, az véletlenül se olvasson romániai magyar napilapot például, mert azokban egy-két szerény kivételtől eltekintve ilyesmit nem talál. Ezekkel a kényes ügyekkel a nagy román napilapok foglalkoznak. Ők a romániai sajtószabadság védőbástyái, még akkor is, ha a magyarsággal szemben néha elfogultak. Mindez jelzés arról, hogy a „sorba beálló” magyar politikusok a többségi újságolvasó szemében egyformán mérettetnek meg a román politikusokkal. Talán annyi a különbség, hogy a mieink a román politikusoknál is nagyobb közutálatnak örvendenek.
      Itt állunk hát 2006 májusában, egy minden bizonnyal kedvező európai uniós országjelentésre várva, amelyből, hírek szerint, hiányozni fognak a romániai magyarság jogsérelmeire vonatkozó passzusok. Az RMDSZ az ellenzéki csoportosulások Brüsszelt járó küldetéseit semmivel sem támogatta, hogy az unió hatalmi centrumai „hivatalos forrásból” származó tájékoztatás alapján korrigálhassák a kisebbségek ügyének példás romániai rendezéséről szóló értesüléseiket. Az RMDSZ számára továbbra is a legfontosabb cél Románia EU-csatlakozása, ezt maga Markó Béla jelentette ki, leszögezve, hogy a tárgyban elképzelhetetlennek tart bármiféle zsarolást.
      Ezzel pedig a kör bezárul. Hiú ábránd abban reménykedni, hogy ilyen magatartással bármire is rá lehetne venni az irányunkban mindig ellenséges román hatalmat.
      Ebből egy tanulság szűrhető le.
      Minden nép megérdemli a vezetőit.
      A magyar kiváltképpen.

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.